/saját történet/ A rejtélyes üzenetek
~ezt a történetet a főszereplő szemszögéből mesélem~
Sziasztok én Sahra Weile vagyok. 17 éves, imádom a lovakat, kutyákat nyuszikat és a macskákat. Ételekből pedig szeretem a palacsintát, sültkrumplit, hamburgert, pizzát, rakott dolgokat, salátákat, tejtermékeket, stb..
Na de jöjjön a térténet.
********************************************************
Egyik nap a laptopomon felmentem a facebookra. A szokásos dolgok voltak mint pl.: lájk vagy komiii, vagy szereted a fagyit? akkor lájk az oldalt, meg ilyenek. Aztán megakatd a szemem egy egész furcsa poston. Idézem: "ÓVAKODJATOK A FURCSA LEVELEKTŐL!!!!!!!!Mert van egy bizonyos névtelen ember aki mindenféle ijesztő és fenyegető üzeneteket küld, vagy facebookon vagy emilben vagy smsben, vagy netán postán. Szóval mi figelmeztettünk!" Vagy valami ilyesmi állt a postban, azt hittem hogy csak egy ilyen kamu ijesztgetés, de nem az volt, nagyon nem az volt!!!
********************************************************
Másnap, mikor mentem az iskolába, kaptam egy nagyon furcsa sms-est egy ismeretlen számról. Ez állt benne: "Látom elolvastad facebookon azt a postot, hát nem kellett volna! Most már nem menekülhetsz!!!!"
Gondoltam csak anyu vagy apu szórakozik úgyhogy visszadugtam a zsebembe a mobilomat és mentem órára. Aztán jött az infó óra és szabad foglalkozás volt. Mindenki facebokozott, de én felmentem a gmailra. És ott is várt egy meglepezés. Ez volt az: "Még nem tudod kivel állsz szemben! Megfogom keseríteni az életedet!" Huh ettől már kicsit megijedtem, mert ez volt a feladó email címe: nincsnevem@névtelen.com LÉehet hogy beteljesült a post facebookon?-gondoltam magamban. Amikor végelett minden órának igyekeztem haza felé. Útközben le volt zárva a haza vezető utam és az erdőn keresztül kellett mennem. Hecesen dobofó szívvel beléptem az erdőbe. Mentem és csak mentem, aztán félúton úgy hallottam hogy valaki követ. Hátranéztem és akkor egy faág lebbent meg előttem. Hát mentem tovább. Megint hallottam a hátam mögül lépteket, és hátranéztem. Pár levelet láttam csak elsuhanni. Aztán egyszercsak a bokrok közül a legjobb barátnőm, Amelia ugrott ki. "Úristen Ami a szívbajt hozod rám"-mondtam reszketve még mindig az idegtől és a félelemtől. "Bocsi Sahra."-mondta röhögve Ami. Aztán én is elröhögtem magam. Aztán mondta hogy hazakisér. Miközben mentünk együtt haza, elmeséltem nekiaz üzeneteket. Ami nagyon megrémült és hazáig egy szót sem szólt. Mikor hazaértünk, köszönés nélkül elváltak útjaink. Kicsit furcsáltam Ami viselkedését, mert mielőtt nem mondtam neki ezt az üzenetes dolgot tök jól elvolt velem. Ez nagyon furcsa. Mikor beléptem az ajtón anyut pillantottam meg amint sütit süt. Köszöntem neki és felrohantam a szobámba. Felnéztem facebookra és kaptam egy üzenetet. Ő küldte: NévtelenNincsnevem. És ez állt benne: "Láttalak a barátnőddel az erdőben jobb is volt hogy nem fordultál meg, mert végig követtelek titeket!" Mostmár kezdtem félni.
********************************************************
Másnap mentem suliba, egész nap nem láttam a barátaimat, talán nem is jöttek ma suliba. Így a napom teljesen pocsék és uncsi volt. Vége volt az óráknak és siettem haza. Mikor hazaértem meg pillantottam egy fehér borítékbe rakott levelet. Kivettem és felrohantam a szobámba. Megnéztem, de nem volt ráírva semmi. Kibontottam és ez állt benne: " Gyere ki az erdőbe! Vagy ha nem akkor megölöm a barátaidat!" Tehát akkor ezért nem jöttek a barátaim suliba, biztos ez a furcsa alak elkapta őket-villant át az agyamon. Kissé beesteledett, de elmentem a házunk melletti erdőbe. Huhogásokat és üvöltéseket hallottam. Nagyon kezdek félni. De várjunk csak egy pillanat, ott van anyu, apu, Ami, és a barátim. Gyorsan oda futottam és korusban ezt ordították: "BOLDOG SZÜLINAPOT SAHRA!!!:)"Erre azt se tudtam hogy mit feleljek. Csak azt tudtam mondani hogy atya úristen!!! Teljesen elfelejtettem hogy szülinapom van.
*********************************************************
De egyet tudok: ez volt életem legfurcsább szülinapja!!!!!!! :D
VÉGE:)